Vértes András: túl sok az állam, kevés a piac

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint „túlburjánzott” az állam az üzleti szektorban is. Bevásárolta magát az energiaágazatba, államosította a Rába gépipari céget és állami távközlési céget hozott létre. Holott előre tudható volt, hogy ezek a lépések csak elviszik az adóforintokat. A Mol-részvények vásárlásán például a tranzakció befejezését követően azonnal több százmilliárd forintot vesztett. Közismert, hogy az állam a legtöbb területen nem jó gazda, amit alátámaszt a BKV, a MÁV, a Volán-társaságok vagy éppen a Malév anyagi helyzete.

(Népszava, 2012. február 4., szombat, 5. oldal)

Jól fizetett kormány közeli szakszervezetek

Százmillió forinttal gazdagodhatnak évente az Orbán Viktort támogató szakszervezeti konföderációk. Az OÉT mintájára létrehozott, ma alakuló Versenyszféra Konzultációs Fórumban a kormány és a munkáltatói oldal mellett csak azok az érdekvédők - Liga, MSZOSZ, Munkástanácsok - kaptak helyet, amelyek tavaly aláírták az új Munka törvénykönyvét. A VKF tanácskozásai zártkörűek lesznek, s a nemzetgazdasági tárca tájékoztatja a közvéleményt. A miniszterelnök ezzel a felállással vélhetően a szociális párbeszédet akarja igazolni.

Szervezetenként évi 100 millió forintot kaphatnak a kormánytól a Versenyszféra Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai - tudta meg lapunk. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mintájára létrehozott háromoldalú tanácskozó testületben csak az a három szakszervezeti konföderáció, illetve vezetőik - Gaskó István, Palkovics Imre és Pataky Péter - kaptak helyet, akik aláírták a Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló megállapodást Orbán Viktorral.

Körvonalazódik, miért is írta alá az új Mt.-t három szakszervezeti konföderáció a kormánnyal, és miért fogadták el azt a bérkompenzá­ciós rendszert, amivel a munkavállalók többsége rosszul jár. Pénzért. Lapunk úgy tudja, ma egy órára hívta össze Orbán Viktor miniszterelnök az új háromoldalú tanácskozást, hogy a VKF tagjai aláírják a megalakulásukról szóló megállapodást. A kormány részéről a miniszterelnök és a foglalkoztatásért felelős miniszter, vagyis Matolcsy György ül majd a tárgyalóasztalhoz. A munkáltatókat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és az ÁFEOSZ képviseli. A munkavállalói oldalon pedig a Liga Szakszervezetek vezetője, Gaskó István, a Munkástanácsok irányítója, Pal­kovics Imre és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Pataky Péter ül majd. Úgy tudjuk, jelentős anyagi előny is jár a kormánnyal való együttműködésért, oldalanként 300 millió forintot, vagyis szervezetenként 100 millió forintot kapnak évente az alapítók. A feladat nem jelent majd újdonságot nekik, ugyanarról tárgyalnak majd zárt ajtók mögött, amiről a tavaly megszüntetett OÉT nyíltan egyeztetett: a foglalkoztatás kérdéseiről, a jövedelmi feltételekről, a minimálbérről, a munkaügyi kapcsolatokról, valamint a munka és a nyugdíj területéhez tartozó törvényekről. A „szükség szerint, de legalább félévenként” megtartott üléseket minden esetben a nyilvánosság teljes kizárásával rendezik majd, a kommunikációt várhatóan a nemzetgazdasági tárca vállalja magára.

Elvileg bővülhet a tanácskozók köre, gyakorlatilag erre semmi esély. Az alapító tagok ugyanis csak országos szintű új szervezetet fogadnak be maguk közé, de csak akkor, ha a jelentkező részvétele ellen „az alapítók egyik tagja sem emel kifogást”. Ez pedig azt jelenti, hogy az Mt.-vel kapcsolatban a megalkuvást és a titkos tárgyalást elutasító Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés szinte biztosan nem kerülhet be a csapatba. De vélhetően nincs is szükség rájuk, hiszen a kormány most a szoros együttműködést és a konstruktív párbeszédet akarja igazolni - vitára, valódi tárgyalásra és egyeztetésre nincs szüksége.

Orbán már a kormányváltás után egyértelművé tette, nem akar párbeszédet. 2010 szeptemberében ült le először tárgyalni a munkavállalókat és a munkaadókat képviselő szervezetekkel, és azonnal kijelentette: az OÉT-törvényt bármikor meg lehet változtatni. Az ugyanis nem lehet - mondta akkor -, hogy a munkavállalói oldal képviseli a munkavállalókat, a munkáltatói szervezetek pedig a munkáltatókat; a kabinet képviseli a „magyar nemzet választópolgárait”, így a dolgozókat és a foglalkoztatókat is.

Később jött a bejelentés: újjászervezik az érdekegyeztetést, létrehozzák a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, aminek a kormány nem tagja. A testületet konzultációs, véleményező és javaslattevő jogokkal ruházták fel, de „a konzultáció során kialakított álláspontok - a kormányra nézve - soha nem kötelező érvényűek”.

Tüntetés a BKV dolgozóiért

Demonstrációt rendez három BKV-szakszervezet holnap a cég Akácfa utcai központjánál; 15 órára várják a dolgozókat és az utasokat. A rendezvény 15.30-kor kezdődik. Az érdekvédők szerint a vállalat csődje elkerülhetetlennek tűnik, a fővárosi közgyűlésen megszavazott 9 milliárd forintos hitel nem oldja meg a problémát, 60 milliárdra lenne szükség. Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke szerint a munkáltató a dolgozók bérén akar 5 milliárd forintot spórolni. Az érdekvédők tárgyalni szeretnének, a sztrájkot csak legvégső fegyverként alkalmaznák.

(Népszava, 2012. február 6., hétfő, 1+2. oldal)

A fejőstehén

MARTONYI JÁNOS még hazajöhetett Kisinyovból. A moldáviai járat hajnalban landolt Budapesten. Vajon tudta a külügyminiszter, hogy necces volt a hazatérése? Vagy másként közelítve: tudtam a Malév igazgatósága, hogy kit nem kellene odakint hagyni? Hogy ez kardinális kérdés, azt jól szemlélteti a villámcsőd után kiadott kormányszóvivői közlemény: az iroda köszöni az együttérzést, de nyugalom, a Malév leállása semmiféle fennakadást nem okoz a kormányfői és minisztériumi küldöttségek útjainak lebonyolításában. Sőt a külföldi kiküldetésen lévő minisztériumi munkatársak hazahozatalát is megoldják: átfoglalásokkal.

REMEK HÍR EZ, pláne azoknak a hoppon maradt utasoknak, akik órákon át dekkoltak Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, majd szépen hazakullogtak. Vagy utazhattak felárral valamelyik „jószolgálatot" tevő társasággal.

S MINDEZ MIÉRT? Mert az Európai Unió újra lecsapott: „gyarmatukként" kénytelenek vagyunk elfogadni az Európai Bizottság döntését, amely tiltja, hogy bármely tagország állami pénzeket pumpáljon a nemzeti légitársaságba. Sőt odáig mentek, hogy visszafizettették volna a Malévval azt a százmilliárd forintot, amihez a társaság jogtalanul jutott. Ezzel megadták a kegyelemdöfést: mert minek is fenntartani a fejőstehenet, ha már csak. tehén, de annak sem túl jó?

FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK: fájdalmas veszteség a Malév. S nem tippet szeretnék adni a „gyarmatosítóinknak", de talán érdemes lenne megvizsgálni a nemzeti vasúttársaságok, a nemzeti tömegközlekedési vállalatok, és az ezekhez hasonló feneketlen kutak szövevényes rendszerét is. Ha ezzel az adófizetők újabb százmilliárdjai menekülnek meg, bánja fene, ha ezután csak fapadossal repülhetek.

CSAK HOLNAP hatkor nehogy váratlanul leálljon a MÁV, a Volán vagy a BKV.

(Vasárnapi Reggel, 2012. február 5., vasárnap, 3. oldal)

BKV: amint lehet, a vállalat visszamenőleg végrehajtja a bérkompenzációt

Amint a BKV helyzete megengedi, azonnal bevezetik január elsejéig visszamenőleg a bérkompenzációt, és végrehajtják a minimálbér-emelést is - közölte a közlekedési vállalat csütörtökön.

    A Szakszervezek.hu jelezte, hogy a BKV - forráshiány miatt - a januári kifizetéssel nem hajtaná végre a kötelezően előírt bérkompenzációt, illetve minimálbér-emelést.

    A BKV közölte: az a céljuk, hogy a törvényben meghatározott juttatásokat a dolgozók maradéktalanul megkapják. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az emelést és a kompenzációt visszamenőlegesen fizessék ki, ezt a BKV megteszi, amint anyagi helyzete megengedi.

    Az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve az egészségpénztári hozzájárulások kifizetéséről jelenleg is folynak a tárgyalások, egyeztetések a munkáltatói és a munkavállalói oldal között - írták.

    A Szakszervezek.hu korábbi információi szerint

a BKV felfüggesztené a 3 százalékos önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás kifizetését is, amelyet a március elejéig még érvényben lévő kollektív szerződés tartalmaz.

http://szakszervezetek.hu/index.php/hirek/6255-bkv-amint-lehet-a-vallalat-visszamenleg-vegrehajtja-a-berkompenzaciot

(szakszervezetek.hu, 2012. február 3., péntek)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.